Az üvegfelületek méretének növekedésével az árnyékolás tervezése egyre összetettebb építészeti és műszaki feladattá válik. A vízszintes és ferde síkú üvegtetők esetében nemcsak a hő- és fényvédelem, hanem a geometria, a szerkezet működése, valamint a szellőztetési és füstelvezetési követelmények is meghatározzák a megfelelő megoldást. A cikk megvalósult példákon keresztül mutatja be a legfontosabb tervezési szempontokat és árnyékolástechnikai lehetőségeket.
Bevezetés
Előző cikkünkben a függőleges síkú, nagyméretű (üveg)felületek árnyékolásával kapcsolatos legfontosabb tervezési és műszaki szempontokat mutattuk be. Ez az írásunk a vízszintes és ferde síkú (üveg)felületek árnyékolása során felmerülő tervezői kihívásokra fókuszál.
A természetes fény tetősíkon keresztüli, illetve fentről történő bevezetése az építészet régóta alkalmazott eszköze, amely napjainkban a felülvilágítóktól, átriumoktól a nagyméretű üvegtetőkig, udvarokig számos formában jelenik meg. Az üvegtetővel fedett belső udvarok a külső és belső tér közötti átmenet élményét kínálják, komfortos használatuk azonban megfelelő árnyékolást igényel. A vízszintes és ferde síkú nagyméretű üvegfelületek árnyékolása során a hő- és fényvédelem mellett a szerkezet működési módja, az árnyékoló elhelyezése, a nagy fesztávok kezelése, a kívánt fényzárás biztosítása, valamint az összetett geometriai, füstelvezetési és szellőztetési követelmények is tervezési szemponttá válnak. Cikkünkben ezekre a kihívásokra mutatunk be példákat megvalósult projektek segítségével.
Üvegtető alatt vagy fölött?
A vízszintes és ferde síkú üvegfelületek árnyékolásának tervezésekor az egyik első kérdés, hogy az árnyékolószerkezet az üveg síkja fölé vagy alá kerüljön. Új épületek esetében mindkét megoldás tervezhető, meglévő épületeknél azonban a beépítési lehetőségek és a tartószerkezet adottságai sokszor jelentősen korlátozzák vagy eleve meghatározzák az árnyékoló helyét.
Az üveg külső oldali árnyékolása hővédelmi szempontból minden esetben sokkal hatékonyabb, mivel az árnyékolószerkezet az üvegházhatás létrejöttét megakadályozza. A külső árnyékolók hővédelmi szempontból nagyságrendileg 10x hatékonyabbak, mint a belső árnyékolók. A belső oldali árnyékolók ugyanakkor megfelelő alternatívát jelenthetnek, különösen akkor, ha a fő cél a káprázásmentesítés, a hőérzet javítása és a fényszabályozás.


Fix vagy gyűjthető?
Az árnyékolószerkezet helyzetének meghatározásán túl fontos szempont, hogy fix vagy gyűjthető rendszerben gondolkodunk-e. A választás az építészeti koncepció mellett a szerkezet működését és az alkalmazható műszaki megoldásokat is befolyásolja.
Amennyiben fontos szempont az üvegtetőn keresztüli teljes kilátás megőrzése, jellemzően valamilyen gyűjthető, feszített textil árnyékoló jelent megfelelő megoldást.
A lamellás árnyékolók legfőbb előnyei, hogy szemben a gyűjthető textil árnyékolók két fokozatú állíthatóságával szemben szinte fokozatmentesen szabályozható a bejutó fény mennyisége, nem szükséges a lamellákat teljesen zárni a túlmelegedés elleni védelem biztosításához, tehát a kilátás részleges megtartása mellett lehet árnyékolni, sőt bizonyos lamellákkal a részleges, vagy közel teljes mértékű sötétítés is megoldható. További előny, hogy a külső téri lamellás árnyékolók bármilyen szélsebesség esetén használhatók, míg a külső téri textil ellenhúzott rolók csak 36-50 km/h-ig.

Lamellás árnyékolók
A lamellák keresztmetszeti kialakítása
A fix tengellyel telepített árnyékolók leggyakrabban lamellás szerkezetek, amelyek készülhetnek fix (nem mozgatható), vagy forgatható (motorosan mozgatható) kivitelben. Árnyékolástechnikai szempontból a forgatható lamellák funkcionálisan lényegesen többet nyújtanak – hiszen folyamatosan lekövethető az időjárás változása, a használat közbeni igények jóvál árnyaltabban teljesíthetők azzal, hogy szinte fokozatmentesen szabályozható velük a bejutó fény és hő mennyisége –, mint a fix (nem mozgatható) lamellás árnyékolók. Mivel a mozgatható árnyékolók általában csupán kb. 15%-kal drágábbak a fixeknél, úgy gondoljuk, hogy a funkcionális előnyök ennél többet érnek, tehát érdemesebb a motorosan mozgatható lamellás megoldásokat választani.
A megfelelő lamella kiválasztásakor egyszerre kell figyelembe venni az árnyékolni kívánt felület méretét, a fény- és hővédelmi követelményeket, valamint az építészeti megjelenéssel kapcsolatos elvárásokat. A méret szempontjából általánosságban elmondható, hogy a kisebb fesztávok esetén kislamellás, míg a nagyobb fesztávok esetén nagylamellás szerkezetek a kedvezőbbek.
A standard repülőgépszárny profilú alumínium lamellák jellemzően 80 és 450 mm közötti szélességben készülnek, így kisebb és nagyobb fesztávú üvegtetők árnyékolására egyaránt alkalmasak. Léteznek akár 1200 mm széles lamellák is, de ezeket inkább függőleges felületeken alkalmazzuk. Amennyiben az árnyékolás mellett az átlátás is fontos szempont, perforált lamellákkal a kilátás jelentősen javítható.
A lamellák külső megjelenése lehet ívelt (repülőgépszárny) keresztmetszetű, de amennyiben szükséges, vannak síkszerű megjelenést adó lamellák is. Ilyen a madárszárny keresztmetszetű lamella. Ennek a típusnak van fokozott fényzárású változata is.

A Geometria Irodaház üvegtetője fölött fix, de billenthető, szögletes kialakítású kislamellás árnyékoló készült. A lamellák egymásba harapó keresztmetszeti kialakításának köszönhetően az íves lamelláknál nagyobb mértékű fényzárás érhető el. Az árnyékolószerkezet a nyitható tetőfelülvilágítókhoz is kapcsolódik, így azokkal együtt mozogva biztosítja az épület átszellőztetését és füstelvezetését miközben hatékony védelmet nyújt a túlzott felmelegedéssel szemben.

A CU Impex budaörsi bemutatótermének átriuma fölött 250 mm széles madárszárny keresztmetszetű alumínium lamellák kerültek beépítésre. A sík felületet alkotó árnyékolószerkezet ennél az épületnél nemcsak a tetőn érkező napsugarak ellen véd, hanem az épület függőleges homlokzatainak arculatát is alakítja.


Előfordul, hogy az árnyékolót a tetőbe integráltan kell kialakítani úgy, hogy az árnyékoló zárt állapotában azonos síkban legyen a tetővel. Ez sokszor azzal jár, hogy a lamella anyaga megegyezik a tetőfedés (cserép, pala, korcolt fémlemez) anyagával.

A sötétítés mértéke
A különböző árnyékoló megoldások eltérő mértékben képesek a természetes fény szabályozására, a vizuális kapcsolatot megőrző, légies megoldásoktól egészen a teljes fényzárást biztosító szerkezetekig.
A Régi budai városháza különleges textil nagylamellás szerkezeteiről már több írásunkban említést tettünk. A fő tervezői szempont a belső és külső tér közötti vizuális kapcsolat megőrzése volt, ezért a motorosan mozgatható belső téri textil lamellák elsősorban a káprázámentességet és a fényviszonyok finom szabályozását szolgálják. A két, közel 6 és 8 méteres fesztávú üvegtetőhöz egyedi fejlesztésű textil lamellás árnyékoló készült.

A nagyobb átláthatóság megőrzését az APEH irodaépületének tetőbevilágítóin a több mint 500 mm széles, repülőgépszárny keresztmetszetű, perforált lamellákból álló óriás árnyékolók biztosítják és ezzel egyidejűleg szabályozzák a bejutó fény mennyiségét. A perforáció mérete és távolsága egyedileg tervezhető.

A Kálmán Imre utca 20. szám alatti irodaház átriumának üvegfedése felett madárszárny profilú nagylamellás árnyékolórendszer biztosítja a hő- és fényszabályozást.

A madárszárny profil továbbfejlesztett változata a fénycsapdás, egymásba harapó lamella kialakítás, amely szerkezet kefés záródással kiegészítve képes jelentősen javítani a fényzárást is – ilyen megoldás valósult meg a Magyar Zene Háza esetében.

A műemléki jellegű épületek árnyékolási lehetőségeit ebben a cikkünkben részletesen bemutattuk, azonban érdemes néhány különleges fényzárási megoldást is felidézni. A debreceni Déri Múzeumban kiállított Munkácsy-trilógia fényvédelmét egy sokoldalúan alkalmazható, dönthető-billenthető kislamellás árnyékolószerkezet biztosítja. A lamellák fénycsapdás keresztmetszeti kialakítása révén a Munkácsy-teremben gyakorlatilag teljes sötétítés is elérhető, ami a festmények megengedett éves fényterhelésének kontrollálása miatt kiemelt funkcionális követelmény volt. Mindezek mellett az üvegtetőn át bejutó hő mennyiségét sikerült kevesebb, mint 1/10-ére csökkenteni.

A geometria bonyolultsága
Az árnyékolástechnikai feladatok gyakran rendkívül összetett geometriai viszonyok között valósulnak meg. A Magyar Zene Háza esetében a formai kihívást a lebegő tető egyedi áttöréseinek árnyékolása jelentette, ahol 19+1 teljesen különböző formájú tetőbevilágító szabályozható árnyékolását kellett megoldanunk. A feladatot – a már fent említett – fénycsapdás madárszárny keresztmetszetű nagylamellás árnyékolóval oldottuk meg.

A Természettudományi Múzeum bővítése során a föld alá süllyesztett terek felett négy üvegtető létesült, amelyek közül kettő kétszeresen görbült felületű, nyíló füstelvezető ablakokkal kialakítva. A tervezőkkel közösen kidolgozott koncepció alapján mind a négy tető fölé motorosan mozgatható, nagylamellás árnyékolószerkezet került, repülőgépszárny keresztmetszetű sajtolt alumínium lamellákkal. A megoldás egyik legnagyobb kihívását a görbült felületek geometriája miatt a teljes üvegtető motorosan mozgatható árnyékolóinak több hónapon át tartó tervezése jelentette.

Szellőztetés, füstelvezetés
A fenti megoldásokhoz hasonlóan a tetőbevilágítók esetében a szellőztető- és füstelvezető ablakszárnyak árnyékolása is külön tervezési feladatot jelent. A Debrecen Könyvtár üvegtetője felett elhelyezett síkban egy fix tengelyű, de motorosan billenthető lamellázatú árnyékolórendszer követi a nyíló szárnyak ritmusát, így a folyamatos árnyékolási funkció mellett biztosított marad azok szabad működése is. A nagylamellás megoldások ebben az esetben is lehetővé teszik a füstelvezető ablakszárnyak akadálytalan nyithatóságát.

Gyűjthető textil árnyékolók
Feszített textil szerkezetek
A gyűjthető textil árnyékolók legnagyobb előnye, hogy használaton kívül visszahúzhatók vagy feltekerhetők, kis helyigénnyel gyűjthetők. A textil gyűjtése történhet tengelyre feltekeredően, illetve baldachin- vagy harmonikaszerűen.
A Sopron Múzeumnegyed trapéz alakú üvegtetője alatt a nagy fesztávok és az egyedi geometria egyaránt kihívást jelentettek. A belső tér fényszabályozását az üvegfelületek alatt elhelyezett, közel 15 méter hosszú ellenhúzott feszített textilszerkezetek biztosítják.


A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár trapéz alakú aulája feletti üvegtető árnyékolását a szűkülő geometriát lépcsőzetesen követő, motoros mozgatású textil rolók biztosítják. A sínes megvezetés az üvegtető raszteréhez igazodik.

A lehajlás / behajlás mértéke
A nagy fesztávú textil árnyékolók esetében a textil lehajlásának mértéke és a szerkezet kiosztása bonyolítja a tervezési feladatot. A MOL Campus üvegtetőjének árnyékolására számos változat készült, mire megszületett a végleges kompromisszum. A megvalósult rendszer 9 darab, egyenként 9,5 méter fesztávú és 1,12 méter széles árnyékolóból áll, amelyek az építészeti és műszaki követelmények összehangolásával jöttek létre.

A Márai Sándor Művelődési Ház üvegtetője alatt alkalmazott sodronyos megvezetésű, ellenhúzott feszített, közel 3 méter széles és 6 méter fesztávú textil szerkezetei, három mezőre osztott kiosztásban készültek. A rendszer nemcsak hatékony hő- és fényvédelmet biztosít, hanem a világítótestekkel összehangolva a tér karakterének is meghatározó elemévé válik.

Az ellenhúzott feszített textil szerkezetek akár 6 méter szélességű, 18 méter hosszú és 70 m² felületű árnyékolók kialakítására is alkalmasak. A nagy méretek speciális szerkezeti kialakítást igényelnek: a nagyméretű anyagtengely, a belső meghajtó tengely és a köztük elhelyezett torziós rugó folyamatos textilfeszítést biztosít.
Fényzárás – ZIP rendszerek nagy méretekre és magas szélterhelés esetén
A korábbi cikkünkben bemutatott ZIP rendszerek nemcsak homlokzati árnyékolóként alkalmazhatók. Speciális megvezetésüknek köszönhetően ferde és vízszintes üvegfelületek árnyékolására is alkalmasak. Különösen magas szélállóság vagy kompakt, teljes felületen záró igény esetén – a sodronyos ellenhúzott rendszerekkel szemben is kedvező alternatívát jelenthetnek.

Baldachinszerűen gyűjthető textil szerkezetek
A gyűjthető textil árnyékolók másik típusa a baldachinszerűen összehúzódó rendszer. A MOME Campus – Mome Two épületének tetőbevilágítói alatt ilyen, motorosan működtetett textil árnyékolók szabályozzák a térkísérleti műhely fényviszonyait.

Az egymás mellé sorolható szerkezeti kialakítás nagyobb felületek árnyékolását is lehetővé teszi, ahogyan az egykori Postapalota esetében is történt.

A gyűjthető textil árnyékolók méretbeli lehetőségeit jól szemlélteti a Szegedi Kórház belső udvarának árnyékolása. A több mint 600 m²-es felület lefedését két, harmonikaszerűen gyűjthető textil árnyékolószerkezet biztosítja, amelyek együttesen mintegy 18 × 36 méteres területet fednek le. A gyűjtött állapotú textilt külön kialakított üvegtető védi az időjárási hatásoktól, így a rendszer nagy mérete ellenére is hosszú távon üzembiztosan működtethető.

Befejezés
A geometria, a fénytechnikai igények, a működés és az építészeti szándék együtt határozzák meg, hogy lamellás, textil vagy éppen ZIP rendszer kerül a tér fölé. A közös bennük nem a forma, hanem az, hogy mindegyik egy konkrét problémára adott, testre szabott műszaki válasz. Ennek a válasznak a megalkotásában nyújt segítséget a Krüllung mérnökcsapata.
Ez a cikk az Építészfórum.hu honlapján lett publikálva 2026.09.01-jén.



